Miért jó a bio? #1

2018.11.13

Okés, akkor kezdjük azzal, hogy miért jó a bioélelmiszer. A klasszikus ellenérveket (csak marketingfogás, hogy drágábban adják el, és "ha mindenki biot termesztene, nem lehetne ellátni élelmiszerrel a világ népességét") majd egy másik posztban veszem majd górcsó alá.

Tehát miért jó a bio? Nagyon egyszerűen azért, mert ez az egyetlen mezőgazdasági termelési rendszer, mely a környezettel való egyensúlyra épül, és nem kihasználja, hanem együtt él vele. Ezt nevezzük fenntartható ökológiai szemléletű mezőgazdasági rendszernek.


Lehet persze mondani, hogy nem érdekel a klímaváltozás, még jól is esik a meleg, - sőt idegesítenek is a fák, mert te nem szereted gyűjteni a kertedben a lombot, inkább klímát használsz -, lehet mondani, hogy nem érdekel, hogy riasztó tempóban pusztulnak a méhek, amelyek az összes növény 80 %-ának beporzását végzik, mert te az igazi méz ízét már nem is tudod, mert megszoktad a hamis kínait, amiről persze nem is tudod, hogy hamis, nem érdekel, hogy csökken a biodiverzitás (mi az?), és az sem, hogy nem csak a tenger és tengeri élőlények vannak tele mikroméretű műanyag hulladékkal de a tengeri kaja is, annyira, hogy kutatók javasolni akarják, hogy vezessenek be határértéket, hogy maximum mennyi 'mikroplasztikot" tartalmazhatnak a tengeri kaják, hogy ne jelentsen a fogyasztásuk egészségügyi kockázatot. Biztos az sem érdekel, hogy a sörben is kimutattak műanyag részecskéket - átlagosan 10 x annyit, mint a vizsgált ásványvizekben, ahogy az sem, hogy hébe-hóba, azért még a tisztasági törvény szerint főzött sörökben is kimutatják a DNS károsítónak és rákkeltőnek tartott glifozátot. Ok, ha nem érdekel, akkor itt hagyd abba az olvasást!


Ha azonban érdekel, akkor itt vannak röviden a bio előnyei:

#Vegyszermentesség: A sörök legfontosabb két alapanyaga a mezőgazdasági termesztésből származó sörárpa és komló. Mindkét növényt intenzív körülmények között, azaz a megfelelő termésmennyiség biztosítása érdekében többfajta növényvédőszerrel kezelve termesztik. 2016-ban egy szúrópróbaszerű vizsgálat során még az általánosan magas minőségűnek tartott német sörökben is határérték feletti mennyiségben mutatták ki a rákkeltőnek és DNS károsítónak tartott szintetikus glifozátot. Ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett sem szintetikus növényvédőszerek, sem műtrágyák használata, sem a GMO-k használata, így a biosörök nem, vagy a hagyományos termesztésből származónál nagyságrenddel kisebb mennyiségben tartalmaznak szermaradványokat.

#Magasabb vitamin és ásványianyag tartalom: A biotermékek előállításához ökotermesztésre alkalmas, általában úgynevezett ún. tájfajtákat használnak, amelyek nem csak ellenállóbbak a környezet károsító hatásaival szemben, de legtöbbször kedvezőbb beltartalmi értékekkel is rendelkeznek: magasabb a vitamin, antioxidáns és ásványi anyag tartalmuk és aromákban is gazdagabbak.

A #tájfajták alapvetően olyan régen termesztett fajták, melyek egy adott tájegység klimatikus viszonyaihoz adaptálódtak. A modern, nemesített fajták termése 15-20 %-al - vagy még többel is - meghaladhatja a tájfajták terméseredményét, ezek a fajták azonban igényesek a tápanyagutánpótlásra és a növényvédelemre, azaz a terméstöbbletüket csak akkor hozzák, ha műtrágyázzák és permetezik őket. Mivel a modern fajták nemesítésénél az elsődleges nemesítési szempont a termésmennyiség, ezért értelemszerűen az élvezeti minősége a modern fajtáknak elmarad a régebbi fajtáktól, tájfajtáktól.

#Környezetkímélő és fenntartható: A hagyományos monokultúrás növénytermesztési rendszerek megterhelik a környezetünket: a szermaradványok a talajban maradnak, mérgezik az ivóvizet és az élővilágot, míg a monokultúra miatt csökken a biodiverzitás és növekszik egy-egy növényvédőszerre rezisztens kórokozók kialakulásának esélye. Az ökológiai gazdálkodás környezetkímélő, növeli a biodiverzitást, nem szennyezi sem a talajt, sem vizeket, így is óvva az élőlényeket.

A hagyományos növénytermesztési gyakorlat során #szermaradványok maradnak a talajban, amelyek nem csak a mezőgazdasági területeket szennyezik. A talajvízbe kerülve ugyanis elmosódnak távolabbi területekre és ami a legrosszabb, előbb-utóbb az ivóvízbázisba jutnak, így a felszíni vizekbe is, ahonnan aztán az ivóvízzel a vezetékes víz hálózatba kerülnek. Gyakran halljuk - hogy a magyar víz az egyik legjobb a világon - hmmm, maradjunk annyiban, hogy megfelel a magyar szabványnak , és értelemszerűen amit nem is vizsgálnak, azt nem is mutatják ki. Pedig növényvédőszer ott van a felszíni vizeinkben, így az ívóvízben is, csak ezek nagyon költséges vizsgálatok, és ilyen átfogó vizsgálatot senki nem fog megfinanszírozni, különösen, ha rossz eredmény is kijöhet.

#Ellenőrzött alapanyagok és gyártás: Biotermékként csak olyan termék hozható kereskedelmi forgalomba, melyhez a felhasznált alapanyagok ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származnak. A nem mezőgazdasági termesztésből származó összetevőkre is szigorú előírások vonatkoznak - pl. GMO mentesség -, mely garantálja a végtermék magas minőségét. Nem csak az összetevőknek, de a gyártási folyamatnak is meg kell felelnie a biotermékek előállítására vonatkozó feltételrendszernek, melyet egy akkreditált független tanúsító szervezet évente minimum egyszer ellenőríz. Amennyiben akkreditált ellenőrző szervezet által tanúsított bioterméket fogyasztasz, úgy biztos lehetsz benne, hogy a termesztőig vissza lehet követni, hogy melyik biofarm-ról származik az alapanyag.

A bio további 50 előnyéről részletesebben, szakmai hivatkozásokkal megtámogatva itt olvashatsz magyarul: 50 érv a biogazdálkodás mellett, mely az ÖMKI (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) kiadványa. Érdemes az ÖMKI weboldalát is nézegetni!


Következő bejegyzésben a #Német tisztasági törvényről, #Reinheitsgebot írok majd, megnézve hogy az milyen fajta minőséget garantál - ha garantál.