#Miért kell nekünk GMO?

2019.06.13

Már tök régóta szeretnék egy ökológiai szemléletű GMO cikket írni. Miért is? Mert kutatóként több, mint egy évtizedig azon dolgoztam, hogy találjak olyan géneket, amelyeket fel lehet használni pl. a szárazságtűrés javítására (itt a link az egyik cikkemhez). Aztán nem mondom, hogy megtértem vagy ilyesmi, csak egyre kevésbé láttam értelmét ezeknek a - szerintem - cikkgyártáson kívül sehová sem vezető kutatásoknak, és így szépen lassan átcsúsztam a gyakorlatiasabb oldalra, megfordulva rövid ideig a NAIK Agrárkörnyezettudományi Kutatóintézet kötelékében is, ahol a GMO-k potenciálisan káros hatását vizsgáló kutatásokban (is) részt vettem. Bár ott sem öregedtem meg, de lényeg a lényeg, mindkét oldalon álltam kutatóként, és talán azon kevesek közé tartozom, aki emiatt - talán egy átlagos kutatónál jobban - megérti mindkét oldal habitusát, álláspontját.


Először is le kell szögeznünk valamit: az teljesen normális, hogy a kutatók egy adott témáról teljesen ellentétes véleményen vannak. Ez a kutatás sajátja, hiszen minden kísérlet picit - vagy nagyon - másmilyen, és emiatt hiába ugyanazt vizsgáljuk - pl. GMO-k fogyasztása jelent-e bármilyen veszélyt az emberre - ellentétes eredményeket is kaphatunk. Még ha közel hasonló is a kísérlet beállítása - pl. GMO etetési kísérlet patkányokkal és az esetleges káros hatások vizsgálata - akkor is, lehet, hogy más eredményt kapnak a vizsgálók, mert más patkánytörzset használnak, más körülmények között nevelik, más dózisban és máskor adják a táplálékot, stb. stb. És most még csak arról az ideális esetről beszélünk, amikor a kutató "független" azaz nem érdekelt bizonyos eredmény megszületésében. Ami legritkább esetben fordul elő, hiszen a molekuláris biológus a molekuláris biológiában, míg pl. az ökotoxikológus az ökotoxikológiában hisz, és emiatt - akár öntudatlanul is -, de torzítja az eredményeket. Arról nem is beszélek, hogy ha valakinek van egy jól fizető szponzora, akkor a szponzor - az ügyfél, a vevő - kimondott, vagy ki nem mondott igényeinek is meg akar felelni. A fentiek miatt az összes tudományos állítást kritikusan kell fogadni, és legkevésbé sem szabad azért hitelt adni neki, mert ezt "egy professzor" mondta, legyen az a professzor akadémikus, vagy akár Nobel-díjas tudós. A kutatási kísérletek tervezésének, módszertanának és az eredmények értelmezésének nagyon szigorú szabályai vannak, a legtöbb kutatás ha másutt nem, az eredmények értelmezésénél megbicsaklik, mert pl. általánosítják az eredményt (saját példa: azonosítottam gént, amely egy speciálisan beállított kísérlet alapján fontos szerepet játszott egy adott árpapopuláció szárazságtűrésében, és a sajtóban a "Szárazságtűrő gabonát állítottak elő Martonvásáron" jelenik meg - ez kb. olyan, mintha találunk egy gyereket, aki túlél egy Ebola járványt, és ezt úgy interpretáljuk a sajtóban, hogy megtaláltuk az Ebola gyógyszerét).

Mai írásom apropója, hogy a múlt héten került megrendezésre a Szent István Egyetem Villányi úti campusán egy GMO-s mini konferencia, ahol - talán a szakmai vitát elkerülendő - , csak GMO-t támogató tudósok és élelmiszeripari cégek képviselői fejtették ki álláspontjukat.

Nézzük azokat a szerintem cáfolható állításokat, melyek az index tudósítása szerint elhangzottak a konferencián.

1. GMO mellett a fő érv az, hogy "az emberi népesség növekedésével és a mezőgazdasági termőterületek csökkenésével szükség van az újfajta megoldásokra ahhoz, hogy mindenkit meg tudjunk etetni a Földön".

Én ugye főként szárazságtűréssel foglalkoztam, ami biztos okoz terméskiesést Magyarországon, de azért a legrosszabb években is annyit termelünk, hogy nem győzzük eladni. Tehát semmiképpen sem azért dolgoztunk kutatóként, mert - az amúgy is fogyó magyar éhezik, vagy éhezni fog - és erre megoldást találjunk. És persze a megtermelt felesleget sem adjuk át ingyen az éhezőknek, hanem zsíros pénzért áruljuk. Akkor azért dolgoznak a kutatók Magyarországon, hogy Afrikában jobb legyen, és a technológiát adjuk oda? Na, ez szintén nem reális, mármint hogy magyar adóforintokból olyan kutatást támogassunk, ami nem az ország problémájára keresi a választ - hiszen vannak megoldandó feladatok az agráriumban - szóval nem hinném, hogy a magyar kutatásfinanszírozás feladata lenne az afrikai éhezés megoldása. 

Sosem felejtem, hogy amikor 2009-ban Kairóban voltam meghívott előadó egy biotechnológiai konferencián (Biotechnology for Better Life), ahol az árpa szárazságtűréséről tartottam előadást, vacsoraasztalnál dumálgattam egy kuwaiti kutatóhölggyel. Amikor megtudta, hogy árpa szárazságtűréssel foglalkozom, megkérdezte, hogy miért, nálunk mennyi az éves csapadékmennyiség? Mondom, hogy 500-750 mm átlagosan - de egyes területeken lehet kevesebb is, tettem hozzá. Erre furán nézett rám, és azt mondta, náluk 75-150 mm, de van sok terület, ahol 0 mm. Nem értette miért foglalkozom szárazságtűréssel...

De talán a legfontosabb, amiről egy szó sem esett, az az élelmiszerpazarlás: nem azért éheznek világon, mert a Föld eltartóképessége határait feszegetjük, hanem sokkal inkább azért, mert a megtermelt élelmiszerek elosztása egyenetlen: van, akinek sokkal több jut, mint kellene, és van akinek sokkal kevesebb. Csak néhány ötlet a GMO mentes élelmiszerprobléma megoldásra:

Óvatos becslések szerint is a megtermelt élelmiszerek 1/3-ada kukába kerül. Ezen az alábbi infografikán a gabonák vannak kiemelve, és itt látszik, hogy az összes megtermelt gabona 30 %-a hulladékként végzi, ami 763 milliárd adag tésztának felel meg... 

A rendszerszintű pazarlásról sajnos személyes tapasztalatom is van: minőségügyi felelősként dolgoztam egy zöldség-gyümölcs raktárban, amely az egyik - ha nem a legnagyobb - áruházláncba szállította a zöldség-gyümölcsöt. A karácsonyi időszak a fő szezonja a mandarin-narancs stb. termékeknek, ezért elképesztő mennyiséget rendelt az áruházlánc. Sajnos a beszerzők az egyik héten túlbecsülték a várható keresletet a boltokban, és ott volt a sok, nem fogyó, viszonylag gyorsan romló mandarin a nyakukon. Mi volt a megoldás? Valami előráncigált minőségi hibával - esztétikai héjhiba - visszaküldtek egy kamionnyi árut hozzánk. Mivel éves szinten akkora tételben rendeltek tőlünk, hogy nagyon súlyos pénzről volt szó, így mi sem pampogtunk egy kamionnyi áru miatt. Viszont tárolni sem tudtuk, csúcsidőszak volt, non-stop ment a meló, vevőt nem találtunk, így csak egy megoldás jött szóba: 19 900 kg kiváló mandarinból zöldhulladék lett. Legyek demagóg? Hány éhező gyereket és meddig lehetett volna táplálni ebből a "tervezési hiba" miatt kidobott kiváló minőségű élelmiszerből? Az élelmiszerpazarlásról itt olvashatsz többet.

És persze ha megtermelt élelmiszerről van szó, az sem mindegy, hogy mit termelünk a területen, hiszen van, aminek az előállításához nagyobb erőforrásra, nagyobb földterületre van szükség: a húsfélék előállításához arányaiban több termőterületre van szükség, ezért pl. ha egy adott területen nem állatokat tartunk, hanem növényeket termesztünk, akkor 4-5 x annyi embert el tud tartani a terület. Szóval számomra picit fura, hogy Magyarországon, ahol a fülünkön is kaja jön ki, ahol jó minőségű csapvíz helyett is tonnaszámra vesszük az ásványvizet, ott mi azt mondjuk, hogy az éhezés miatt kell a GMO...

2. Az egyik részt vevő kutató szerint, az élelmiszerhiányra "nem válasz az organikus termelés, mert annak kutatások szerint nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb a hozama átlagosan, mint a "normális", nem bio termelésnek." - na, ha ez igaz, és az is, hogy az élelmiszerpazarlás miatt 30 % kuka, akkor mégis lehet válasz - már ha elejét vennénk az élelmiszerpazarlásnak. Sőt, mindjárt 10 % pluszban lennénk😊

És arról nem is beszélünk, hogy a rendelkezésre álló termőterületeken, nem speciális luxus, hanem alapélelmiszereket termelnénk, akkor ugyanakkora termőterület még több embert el tudna tartani. Itt az ökológiai lábnyomot fontos figyelembe venni, ami egész egyszerűen azt mutatja meg, hogy pl. egy adott termék előállításához mekkora termőterületre van szükség.

3. Golden Rice - az emberéleteket mentő GM-növény

Másik kedvenc témám, ami előjött, mint "milyen szuper dolog a GMO" az golden rice, az aranyrizs. Csak aki nem hallott volna róla: a golden rice a vitaminhiány egyik speciális esetét, az A-vitamin hiányt hivatott megoldani a fejlődő világokban. Hogyan? Úgy, hogy előállítottak egy GM-rizst, amelybe bevitték az A-vitamin előanyagát termelő gént. A terv szerint, ha majd a fejlődő országokban sima rizs helyett ezt termesztik, az emberik megeszik, és volt vitaminhiány, nincs vitaminhiány - szuper, nem?

Nem. Számomra a Golden Rice projekt a tipikus példája a kutatói naivitásnak és az intézményesített pénzelb@szásnak. A tipikus példája annak, amikor nem vesszük észre, hogy egy projektfinanszírozást/ötletet mikor kellene már elengedni, mert nem jött be, de ehelyett még több pénzt, még több erőforrást tolunk bele. Ez az a projekt, amiről mindig azt írják, hogy "jövőre már tényleg elkezdik termeszteni".

A lényeg: 1999-ben indult a sztori egy svájci kutatóval (Ingo Potrykus), aki ezzel a GMO-val gondolta megoldani az A-vitaminhiányt. 2000 júliusában Potrykus azzal került a Time címlapjára, hogy "Ez a rizs milliónyi gyerek életét tudja megmenteni évente".

Az projekt mögé egyre többen álltak be - többek között Bill Gates is -, sőt, 2013-ban még a pápa is megáldotta a projektet, szóval tényleg túltolták. 

Először csak az derült ki, hogy az első GMO-ban nincs vagy nem annyi az A-vitamin előanyag, hogy tényleg hasznosulni tudjon a szervezetben, ezért aztán 2005-ben jött a Golden Rice2, ami elvileg már megfelelőbb lett volna. Mindezek ellenére a projekt mindig csak "alakul", és igaz, hogy pl. a Greenpeace az elejétől fogva rossz ötletnek tartotta - túl költségesnek, és baromira nem hatékonynak - , de az utóbbi időben azért már mások is felvetik, hogy ez nem volt túl jó projekt (cikk itt). Az én véleményem az, hogy milliárdokat toltak egy olyan projektbe, amely magasztos, de 20 évvel az indulás után is csak a pénznyelés látszik.

Szummázat: a GM technológia baromi fontos, nélkülözhetetlen, szükséges, megkerülhetetlen. De arra nem látok racionális érvet, hogy GM növények fejlesztése vagy termesztése nekünk Magyarországon miért is lenne jó, sőt, úgy általában a jelenleg termesztett GM növények hasznosságával kapcsolatban is vannak kételyeim.

Szóval a GMO nekem olyan, mint az új autó. Nem mondom, hogy rossz, de most NEKEM nincs rá szükségem. Tulajdonképpen semmi baja nincsen a réginek, még viszonylag fiatal is - miért is adnék ki baromi sok pénzt, hogy lecseréljem?

Persze a reklámok és az értékesítők addig rágják az agyadat, amíg álmatlanul kezdesz hánykolódni, és elhiszed, hogy nem lehet, nem érdemes élni az új autók nyújtotta előnyök nélkül. És itt is persze elhangzanak a magasztos érvek: ha fontos a gyereked biztonsága, ha fontos a környezeted védelme, ha fontosak a FONTOS DOLGOK, akkor lecseréled a kocsidat. Szerintem meg ne! Ami jó, azt ne cseréld le, vagy ha nagyon mocorog a pénz zsebedben, ültess fákat és vegyél egy használt autót😊

És mindenekelőtt nézd meg az ökológiai lábnyomodat ezzel a kalkulátorral, és ha lehet, csökkentsd még ma. Például úgy, hogy kevesebb palackos és több csapvizet iszol:-)